دانلود کتاب Miféle teremtmények vagyunk?

Az amerikai nyelvészprofesszor nemcsak a generatív grammatika elméletének világhírű megalkotója, de nyelvfilozófus és politikai gondolkodó is, aki ráadásul a szaktudományos kérdéseken jócskán túlmutató, nagy horderejű összefüggések kutatója is. E könyvében is arra kérdez rá, hogyan lehet megközelíteni, föltárni az emberi természet összetevőit. A kérdés megválaszolásához számos tudományterület ismeretanyagát mozgósítja, de kiinduló bázisa természetesen a nyelvtudomány, ezért könyve első fejezetében azt kérdi: Mi a nyelv? Áttekinti a nyelvről és az emberi beszédről való gondolkodás történetét, Humboldttól és Darwintól kezdve addig az újabb keletű fölismerésig, hogy a nyelvnek három alapvető tulajdonsága létezik: véges alapokon nyugvó végtelen hatóerő; benne összekapcsolódnak az eszmék és a hangok; nyelv és gondolkodás szorosan összetartozik. ***Ezek alapján határozza meg a nyelv fogalmát, amit három szférájával jellemez: a nyelv a maga elemeinek hierarchikus rendszere, azután van egy szenzomotoros szférája és van egy fogalmi szférája – lényegében e szférák megismerését szolgálja a generatív grammatika. A második fejezetben is alapvető kérdést tesz föl: Mi az, amit megérthetünk? Itt lényegében másik nagy kutatási témájának eredményeiről számol be, amely arra irányul, hogy megtudja, hol vannak az emberi megismerés határai, vagyis miképp alapozzák meg az ember biológiai képességei a kognitív képességeit. Az ember genetikailag olyan struktúrát örökölt, ami különleges képességekkel (mint a nyelv) ruházza föl, csakhogy minden képességének van határa. Chomsky itt nagy ívű tudománytörténeti áttekintést ad a kognitív tudomány, a tudományfilozófia, a morálbölcselet, az evolúciós biológia és az elmefilozófia eddig elért eredményeiről.Nézete szerint a kapitalizmus kevéssé segíti az emberi képességek akadálytalan kifejlését; szerinte a klasszikus fölvilágosodás, az anarchizmus és a rájuk épülő liberalizmus az az eszmekör, amely elsöpörheti az emberi fejlődés elől a gátakat. Szerinte semmi olyan törekvés nem tekinthető természetesnek, amely korlátozza a kreativitás kibontakozását. Az utolsó részben pedig azt kérdi: Milyen mélyen rejtőznek a természet misztériumai? E fejezetben is tudománytörténeti áttekintést ad a legnagyobb hatású tudományos fölismerésekről, mint Galilei vagy Newton fölfedezéseiről. Nézete szerint a gondolkodó ember mindig próbálta a lehető legmélyebben megérteni a saját tapasztalatait, ez a fajta gondolkodás teremtette meg a mítoszt, a mágiát, a filozófiát és a tudományt. A terjedelmes és egyetemes tudománytörténeti anyagot görgető kötet az embernek és az emberi képességeknek a liberális világképből levezethető értelmezését nyújtja. "www.kello.hu © minden jog fenntartva"  Read more...